
Véres. Mégis nagyon népszerű. Japánban be akarták tiltani. Eredeti formájában regény, aztán készült belőle manga és film. Ez a Battle Royale röviden.
Először körülbelül fél éve láttam, méghozzá a száztizenkettes busz falára tapasztott matrica formájában, a logó alatt: {battleroyale.hu}. És nem szoktam a brutalitáshoz, de ez mégis érdekelt, az óriási, vörös, tizennyolcas karikák ellenére. Annyira érdekelt, hogy elolvastam a könyvet, letöltöttem a mangát és megnéztem a filmet.
A történet tulajdonképpen a bizarr Dél-Kelet-Ázsiai Köztársaság bizarr viszonyai és kegyetlen szabályai között játszódik. Negyvenkét diákot – tizenegy fiút, tizenegy lányt – a hírhedt Program keretében arra kényszerítenek, hogy véletlenszerűen kapott fegyverekkel, véletlenszerű esélyekkel, egy kiürített szigetre helyezve – öljék le egymást. A végén csak egy maradhat, mégpedig A Győztes.
Nanahara Súja és Nakagava Noriko is csak egy fiú és egy lány a sok közül. De miután Súja legjobb barátját, Nobut a “játék” elején maga a tanár öli meg, Súja úgy érzi, vigyáznia kell Norikóra, akibe Nobu szerelmes volt. Kettejük között aztán különös összetartás és kapcsolat jön létre…
(Filmnézés, olvasás, letöltés a továbbiakban.)
Tehát ez az az összetartás, ami végig döntő erejű minden BR feldolgozásban. Vannak brutális jelenetek, de mikor az osztálytársak megőrülnek, félnek és ezért rátámadnak a másikra, addig az amúgy átlagos Súja, a sebesült Noriko és a később hozzájuk csatlakozó Kavada képesek az összetartásra, majd arra is, hogy a Program ellen forduljanak…
Izgalmas, mindvégig feszült légkör, és messze nem az öldöklésről vagy a vérről, hanem a gyilkosság mögött lapuló emberekről, személyiségekről, félelmekről és gondolkodásmódról szól. És ez az, amiért érdemes elolvasni.
Így legutoljára pedig: a könyv külső megjelenése is nagyon igényes. A grafika, a térképek, a belső, a stílus mind-mind nagyon megfognak.
Nézzünk, olvassunk, töltsünk le Battle Royale-t!
- A regény: Budapesten leginkább az Alexandra könyvesboltokban.
- A film: Moziban jelenleg nem vetítik, a teljes film megnézhető itt: {google-video}
- A manga: Magyar fordításban letölthető ( jelenleg a 19. fejezetig) itt: {manga.hu}
elkezdtem nézni, mert a leírás alapján érdekel, de egyelőre nem sikerült nagyon belemászni
deee megnézem.
na igen, én is így kezdtem
szerintem a könyvben van mintegy 250-300 fölösleges oldal, különben jó
hát, én a battleroyale.hu kritikái között olvastam, miszerint az olvasót egyértelműen az ismétlődő halálesetek viszik tovább, az érzelmek csak a mezőn mozgó bábukat érdeklik. én pedig pont azt szeretem ebben a könyvben, hogy megmutatja, hogy ilyen helyzetekben is ott van az emberi tartás. és nem feltétlenül az a nyertes, aki kegyetlenül szétlövöldöz mindenkit.
a hosszúságával kapcsolatban szerintem nehéz lehet negyvenkét szereplőt hirtelen megismerni, aztán nagy részüket gyorsan meg is ölni. hosszú, de legalább mindenhol ott vagyunk, sok a párhuzamos idősík, hogy mindent lássunk. neked konkrétan mik a felesleges részek?
Nagyon jó könyv. Előkelő helyet kapott a polcomon. Ám olvastam már jobb japán thrillert. A filmet még nem láttam, de mindenképpen megnézem, mert az egyik, ha nem a legjobb japán rendező dirigálta. A második rész (mert filmben van) nem olyan jó, állítólag.
A másodikat én sem láttam, de nehéz lenne egy hasonlóan egyedülálló alapötletet létrehozni, mint amilyen az első volt.
A film más, mint a könyv, és nemcsak a történet új. Viszont ennek megfelelően sakkban tart, a vége pedig vetekszik a könyvével.
Tesómnak van meg a könyv, amikor megvette biztos voltam hogy nem fogom elolvasni. Nem rég néztem rá a polcon és akkor keltette fel mégis az érdeklődésemet, és nem is bántam meg hogy elolvastam, abszolút toplistás nálam
Sokkal jobb mint amit le lehet venni abból a pár sorból a könyv hátulján.Az itteni leírása sokkal jobban tetszik, ez tényleg jobban megfoglya a könyv lényegét. Arra pedig én is kíváncsi lennék hogy mit lehet benne feleslegesnek találni, ez így tökéletes ahogy van, én minden mínusz oldalt sajnálnék, mert ebben tényleg az a lényeg hogy bemutatja a különböző személyiségeket, hogy mennyire különbözik az összes ember, és mégis milyen egyformák vagyunk, nah meg persze az a sok-sok izgis rész benne
Bár azt nem bántam volna ha Kavadát megmenti valamilyen csoda.=(
“Negyvenkét diákot – tizenegy fiút, tizenegy lányt” öhm, az nem 22 ? ^^ egyébként kétségtelen, hogy a japánok értenek a horrorhoz és a thrillerhez
a bettle royale egy nagyon jo konyv amiota olvastam a konyvet es lattam a filmet megvaltozott az elet sxemleletem es nem csak az elet szemleletem hanem en magam is sokat valtoztam . Azota mar ugy elek hogy minden egyes nap amikorfelkelek eltervezem hogy ezt a apot is megbecsulom mert nen tudhatom hogy ,ikor halok meg.Hat roviden az a velemenyem a battle royalrol hogy nagyom jo .(RYKA)
semmi fölösleges nincs benne ^^’ sokkal jobb h a szereplőket is meg lehet ismerni és nem csak a vér fröcsög mint a filmben… ^^’
Istenkirály a könyv, 2 nap alatt elolvastam és ekkor szerettem meg Japánt (ma már ott tartok hogy 2 hónap múlva kiköltözöm Japánba (17 éves vagyok) ) na szóval csak ajánlani tudom egy igazi “belemerülős” könyv , nem lehet letenni .Igaz hogy sok rész a szereplők visszaemlékezése a korábbi életükre, de ettől lessz saját véleményünk az adott szereplőről és olyan kerek a történet .Minden jelenet úgy van megírva mintha filmet néznénk , csak annyit tudok mondani hogy egy mindenki olvass el.