Joanne Harris: Urak és játékosok február 18 - 2009

Néha szükség van olyan könyvekre, amik mélyen izgalmasak és szórakoztatnak. Joanne Harris regénye friss és fordulatos, az élmény pedig hasonló, mint más tárgyú könyveinél.

A történet helyszíne egy angliai elitiskola, ahol az induló tanév teli változásokkal, ahogy azt a visszavonulást fontolgató öreg latintanár, Roy Stratley is megérzi. De a háttérben valami sokkal rosszabb történik, ami végig ott van a szemünk előtt, a tények egyszerre láthatóak és láthatatlanok. Egyszerre bontakozik ki egy régi botrány, amiről majdnem mindenki megfeledkezett, és annak bosszúja: ahogy az apró, senkinek fel nem tűnő bűncselekmények gyilkossággá formálódnak.  Mindez természetesen élvezetes és nagyon-nagyon olvasmányos formában.

A könyv két főszereplője közül a másik egy gyerekből lassan felnőtté váló különös lény (bizonyos alapvető kérdések is titokban maradnak egészen a könyv végéig), akiről lassan kiderül, hogy a történet középpontja, az események mozgatórugója. Bár minden a szemünk előtt történik, mégis végtelenül izgalmas marad a könyv -”tejszínhabízű” könyv minden szempontból.

A hegyek tündére – Szegedi Katalin november 20 - 2008

Őszintén, rendhagyó poszt lesz ez most. Egyrészt, mert kettő az egyben: egy könyv és egy illusztrátor ajánlása. Másrészt, mert mesekönyvet nemigen szokás ajánlani gyerekeken kívül másnak.

A hegyek tündére egy mesekönyv, teli népies, ám valójában Petre Ispirescu román népmesekutató tollából származó történetekkel. A mesék néha vidámak, néha különösek, néha nehezek. Egy érdekes és szép világ bújik meg mögöttük.

A történeteket Szegedi Katalin illusztrálta, a kiadás gyönyörű, nem csoda, hogy Szép Magyar Könyv díjat nyert. Talán ez az, amiért ezt a könyvet felnőttek is forgatják: az egész oldalas, szépséges rajzokért-festményekért, amik alátámasztják a meséket, és jobban ott vagyunk abban a bizonyos világban. Ugyanolyan része ez a könyvnek, mint a történetek. Egyszóval: érdemes beszerezni, nem csak gyerekeknek.

{további információk, képek, weboldalak.}

Szerb Antal – A Pendragon legenda október 16 - 2008

Izgalmas. Misztikus. Magyar. Eredetileg akkor figyeltem fel erre a könyvre, amikor anya olvasta. Kérdeztem mit olvas napok óta szabadidejében ilyen bőszen, modta a címet és azt is hozzátette: nekem biztosan nagyon tetszene. Nem is tévedett, már rögtön a cím megfogott, mivel hogy a Pendragonok nem akárkik voltak.

A Pendragon egyfajta cím volt még a középkor hajnalán, esetleg az ókor végén. A walesi “törzsfőt”, a vezért hívták így, ráadásul van nekünk két híres Pendragonunk is: Uther és Arthur. És ez az Arthur általános extázisom fő kiváltó okának, magyarán a kelta mitológiának/történelemnek egyik leghíresebb alakja, mert ez az Arthur Camelot királya. Uther pedig az apja volt, Igraine pedig az anyja.

Szóval, a kitérő előtt ott tartottam, hogy a Pendragon név már rögtön megfogott, aztán kiderült, hogy a regény egy olyan magyar tudósról szól, aki Londonban végez kutatást a 16. századi rózsakeresztesek után. Főhősunk, Bátky János, a szellem embere, azonban a történet során a szó egyéb értelmét tekintve is azzá válik, ugyanis nem egyszer előfordul, hogy szellemeket lát … vagy legalábbis úgy véli.

Takami Kósun: Battle Royale október 13 - 2008

Véres. Mégis nagyon népszerű. Japánban be akarták tiltani. Eredeti formájában regény, aztán készült belőle manga és film. Ez a Battle Royale röviden.

Először körülbelül fél éve láttam, méghozzá a száztizenkettes busz falára tapasztott matrica formájában, a logó alatt: {battleroyale.hu}. És nem szoktam a brutalitáshoz, de ez mégis érdekelt, az óriási, vörös, tizennyolcas karikák ellenére. Annyira érdekelt, hogy elolvastam a könyvet, letöltöttem a mangát és megnéztem a filmet.

A történet tulajdonképpen  a bizarr Dél-Kelet-Ázsiai Köztársaság bizarr viszonyai és kegyetlen szabályai között játszódik. Negyvenkét diákot – tizenegy fiút, tizenegy lányt – a hírhedt Program keretében arra kényszerítenek, hogy véletlenszerűen kapott fegyverekkel, véletlenszerű esélyekkel, egy kiürített szigetre helyezve – öljék le egymást. A végén csak egy maradhat, mégpedig A Győztes.

Nanahara Súja és Nakagava Noriko is csak egy fiú és egy lány a sok közül. De miután Súja legjobb barátját, Nobut a “játék” elején maga a tanár öli meg, Súja úgy érzi, vigyáznia kell Norikóra, akibe Nobu szerelmes volt. Kettejük között aztán különös összetartás és kapcsolat jön létre…

(Filmnézés, olvasás, letöltés a továbbiakban.)

Sam Taylor: Erdő Köztársaság október 11 - 2008

Végre könyvposzt is van. Mert ilyen is kell. De van fontosabb közölnivaló, mégpedig:
Most már így hivatalosan is itt van nekünk Kaito (Eira) mint szerkesztő. Ennek megfelelően frissült is a WHO részleg.

Ezzel kapcsolatban van még egy tervünk/ötletünk: szeretnénk ezt a részleget más(ok) véleményével is kiegészíteni, úgy “idézőjelbe téve”. Tehát ha te szívesen mondanal valamit rólunk (:D), akkor írj a puppets[kukac]awful-sound[pont]net címre! Mert mi sem ismerjük magunkat, egymást, sőt, másokat sem

Amúgy kis kutatást végeztem a google-n, és egész szépen indexelve vagyunk. Ha pedig valaki beírja az “entendez” – bizonyára nagyon gyakori – kulcsszavát, akkor nemzetközi webes keresésnél kilencediknek, magyar listán elsők vagyunk. Annyi csak a kérdés, hogy melyik magyar ember írja be (a hárommillió internetfelhasználó közül) a google-ba kulcsszóként az “entendez-t.

És akkor jöjjön az a bizonyos könyvesposzt.